HunniaNet

 

 

"Aki uralja a múltat, az uralja a jövőt is, aki uralja a jelent, az uralja a múltat is"
(Orwell)

Nyomtatóbarát verzió

Dr. Halász József

12 mondat a zsarnokságról

(A Gyurcsány-program)

ott zsarnokság van
az óvodákban,
az apai tanácsban,
az anya mosolyában,

abban, ahogy a gyermek
idegennek felelget;

nemcsak a szögesdrótban,
nemcsak a könyvsorokban
szögesdrótnál jobban
butító szólamokban;”

(Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról)

Ez a program a szociális piacgazdaság programja.

Hatalmas szolgálatot tesz annak megismertetésére, hogy mi a csapda lényege az EU-ban és különösen annak a gyarmatosítást tökélyre vivõ továbbfejlesztésében, amit az EU Alkotmány fogalmaz meg.

Különösen jelentõs annak megismeréséhez, hogy mit jelent a gyakorlatban a kapitalizmus továbbélése azzal a „húzd meg, ereszd meg” taktikával, ami gyakorlati megvalósítója az „oszd meg és uralkodj rajta!” módszernek: Egy társadalmi réteget kiválasztunk és annak az életfeltételeit javítjuk, ezzel magunk mellé állítjuk a többivel szemben. Késõbb az adott elõnyöket visszavonjuk.

Szeretném, ha mindenki, észre venné, aki a „szociális piacgazdaság” maszlagját bevette (bármilyen nagynevû „professzor” vagy „ellenzéki gondolkodó” hitette el vele): fából vaskarikát csinálni nem lehet, akkor sem, ha a fát piacgazdaságnak nevezzük, a vaskarikát pedig szociálisnak.

Végezetül: aki látni is tud, nemcsak nézni, az észreveszi: ezt a programot a jelenlegi ellenzék is írhatta volna, esetleg más súlyozással, de a lényeg változtatása nélkül. Egyetlen ellenzéki kritika sem vonatkozott azokra az alapkérdésekre, amelyek elfogadhatatlanná, demagóggá, nemzetellenessé teszik a „Lendületben” címet viselõ Gyurcsány-förmedvényt.

Ideje, hogy azok, akik „Igen”-nel szavaztak az EU-ra, vagy az „EU így nem”-et szajkózták, nyissák ki szemüket, fülüket, hogy lássanak, halljanak: itt nem arról van szó, hogy a parlamenti ellenzék vagy kormány alkalmasabb-e az ország vezetésére, mert mindkettõ az idegen érdekek kiszolgálója, tehát nemcsak alkalmatlan, hanem méltatlan is. Az a kérdés: van-e annyi magyar ember ma a csonka országban, aki elég ahhoz, hogy egymás mellé állva véghezvigye a tényleges rendszerváltást, vagyis megvalósítani Magyarország függetlenségét, a magyar érdekek érvényesülését?

Külön kiemelem, hogy mindazok, akik az EU csatlakozást, különösen az EU Alkotmányt a magyar választókra erõltették, a hazaárulás minõsített esetében vétkesek1. (Ezzel kapcsolatban 2004. április 30-án Népítélet született. Olvasható a www.eunyet.hu honlapon.)

Ez a program tökéletesen alkalmazkodik az EU Alkotmányhoz, mondhatni, annak elõkészítõje. Éppolyan demagóg eszközöket használ, mint példája és éppolyan rafináltan rejti el a fenyegetéseket, megszorításokat, az ember- és nemzetellenes intézkedéseket, mint amaz.

Lényegi kifogásaim egy része is azonos az EU Alkotmány kritikájával:

1. Az ígéretek fedezet nélküliek.

2. Nem az ember áll a középpontban, hanem a pénz.

3. Az értéktelenség értékrendjét deklarálja.

A kritikai elemek második része az EU és az EU Alkotmányhoz fûzõdõ következményeket tartalmazza:

1. A nemzeti hagyományok alapul vétele, a nemzetiségi kérdések megnyugtató megoldása hiányzik.

2. Azok a feltételek, amelyek a családot a társadalom alapjává tudják tenni, hiányoznak.

3. Azok a feltételek, amelyek az esélyegyenlõség megvalósításához szükségesek, hiányoznak.

4. Olyan szemléletet tükröz, mintha a program végrehajtásának ideje alatt Magyarország önálló alkotmánnyal és törvénykezési joggal rendelkezõ, jogilag, gazdaságilag, területileg független és egységes állam lenne.

I. Az EU Alkotmánnyal azonos jellemzõk

1. Az ígéretek fedezet nélküliek.

A költségvetés bevételi tételeinek csökkenése és az a tény, hogy az EU „nettó befizetõi” leszünk (vagyis több a tagdíj, mint a visszaigényelhetõ „támogatás”)

Az EU Alkotmány demagógiáját mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy önmagán belül ellentmondást tartalmaz. Általánosságban mindent megígér, hogy a részletszabályozásokban azokat visszavonja. Jellemzõ, hogy már az alap-megfogalmazásban sem jelzi az alapelvek feltételeinek biztosítását, csak „tiszteletben tartja” azokat2.

Az ígéretek fedezetlensége hiányának pedig az az oka, hogy a kamra kulcsa Brüsszelben van3, hiszen minden terület (közte a gazdasági is) „átruházott hatáskörben” Brüsszel irányítása alatt áll.

2. Nem az ember áll a középpontban, hanem a pénz.

Európai Központi Bank éppúgy jogi személy, mint az EU. Kapcsolatukat az jellemzi, hogy az minden intézkedést az EKB jóváhagyásával lehet hozni4.

3. Az értéktelenség értékrendjét deklarálja.

Minden árú. Az EU három „fehér foltja” (szociális biztonság5, egészségügyi ellátás6, nyugdíj ellátás7) mindennél jobban bizonyítja: az ember sem gyermekként, sem munkaképesként, sem idõsként nem érték.

II. Az EU és az EU Alkotmányhoz fûzõdõ következmények

1. A nemzeti hagyományok alapul vétele, a nemzetiségi kérdések megnyugtató megoldása hiányzik.

2. Azok a feltételek, amelyek a családot a társadalom alapjává tudják tenni, hiányoznak.

3. Azok a feltételek, amelyek az esélyegyenlõség megvalósításához szükségesek, hiányoznak.

4. Olyan szemléletet tükröz, mintha a program végrehajtásának ideje alatt Magyarország önálló alkotmánnyal és törvénykezési joggal rendelkezõ, jogilag, gazdaságilag, területileg független és egységes állam lenne.

Bizonyító mondatok és azok kommentárja

A „Lendületben” címû program nem a „tiszteletben tart”, hanem a „biztosítja” kifejezést használja ugyanabban az értelemben. Ennek nyilván az az oka, hogy úgy tûnjön fel, mintha meg lenne a lehetõség azoknak az alapvetõ jogoknak és feltételeknek a biztosítására, amelyeket a program ígér. Miután számokat nem tartalmaz a program, ezeket az olvasó el is hiheti. Csakhogy: az EU költségvetés bevételi oldala a tagállamokból elvett összegeket tartalmazza, amelyeket a „közös” érdekekre (a III-55. cikk (2) és (3) bekezdése8 szerint pontosítva: multinacionális érdekekre) és azok teljesülésének biztosítására fordít.

Így az ígéretek „biztosítása” anyagilag nulla fedezetû. A nem anyagi biztosítás sem több egy eurocenttel sem: mivel a szociális biztonság, az egészségügyi ellátás hiánya, a nyugdíj alamizsna jellege nem nõ, természetesen a lelki, szellemi „biztosítás” sem lehetséges.

Ezek alapján az alábbi kitételek nem reményt keltõek, hanem nevetségesek:

1. „Gyarapodó, erõs gazdaságunk biztosítja, hogy egyre többen élhessenek egyre jobban.” – A makrógazdaság (vagyis az idegen érdekeltséggel együttes gazdaság) erõsödik, viszont a mikrogazdaság (vagyis a hazai érdekeltségû gazdaság) gyengül. Ki jár elöl a „szociális piacgazdaságot” magáévá téve abban, hogy csökkenti profitját?

2. „Közös felelõsségünk csökkenteni az igazságtalanságokat, és biztosítani a gyarapodás feltételeit.” - Az eddigi igazságtalanságokra (kiválasztottak vagyonosodása, privatizációval eltékozolt nemzeti vagyon elszámoltatása) fátylat borítunk? A gyarapodás feltételeit a rablókapitalisták biztosítják? Viccnek is rossz!

3. „Magyarország komoly esélye a kreativitás, a magyar szellem és szorgalom ereje. A modern világ lehetõségeinek és a modern technológia elérésének biztosítása – ez is a cselekvõ kormányzás feladata.” – Mi az ára és ki fizeti a modernizációt (amit pontosítani nem ártott volna)? Mivel az idegenek az idegenek csak „beáramoltatják” a tõkét, szabadon, nemzeti érdek védelmének lehetõsége nélkül hozhatnak-vihetnek minden árút, megszabhatják, hogy ki hol éljen9 és szedik a tõke hasznát, nyilván mi az adónkból adjuk ennek a fedezetét?

4. „Éljünk, ahogy élhetnénk – úgy, ahogy arra a magyar emberek tudása, szorgalma, tehetsége, a magyar gazdaság ereje, az ország európai hagyományai és jövõje lehetõséget biztosít.” – Élhetnénk, ha függetlenek lennénk, ha saját értékeink bennünket szolgálnának, ha az egyenelvûség uralkodna a kötelezettségek teljesítésében és a jogok gyakorlásában10. Miután ezek nincsenek meg, úgy élünk, ahogyan a cionista diktatúra helytartóin keresztül – pl. az ilyen programokban meghatározva – engedi.

5. „A felzárkózás gazdaságpolitikája egyidejûleg jelenti a vállalkozások versenyképességének javítását, az export ösztönzését és az állami kiadások növelését megakadályozó, egyensúlyõrzõ költségvetési politikát. Az állami kiadások és ezzel együtt az adók csökkentése több levegõt biztosít a vállalkozásoknak, nagyobb lehetõséget a fejlesztésre, növekedésre.” – A szerzõ ebben a bekezdésben túllõtt a célon: nemcsak üres ígérete fogalmazott meg, hanem tetten érhetõen hazudott.

- A vállalkozások versenyképességének javítását lehetetlenné teszi az EU Alkotmány III-42. cikke, III-46. cikk (2) bekezdése, a III-50. cikk (1) bekezdése és III-56. cikk (1) bekezdése11

- Az export, mint fogalom csak az ún. harmadik országokra maradt meg, következésképpen a vám is EU közös hatáskör, éppúgy, ahogy annak bevétele közös bevétel – ld. III-217. és III-36. cikk.12

- Az adók megállapítása EU hatáskör és az ebbõl összegének jelentõs része is az EU költségvetést növeli – ld. III-59/60/61 cikk13.

6. „A Köztársaság kormánya a hosszú távú gazdasági növekedés biztosításáért és a versenyképesség javításáért kiszámítható, stabil jogi környezetet teremt, konkrét beruházás-és fejlesztésösztönzõ programokat indít.” – Ismét hazugságot tartalmaz a program:

- A versenyképesség javítása az elõzõek miatt lehetetlen (korábbi 11. lábjegyzet)

- Nincs az EU Alkotmány szerint a tagállamoknak sem önálló alkotmányozási, sem jogszabályalkotási joguk14.

7. „A Köztársaság kormánya biztosítja az európai uniós fejlesztési források megszerzéséhez szükséges hazai társfinanszírozást. Egyetlen euró sem veszhet el Magyarország számára.” – Ebben a programpontban ismét az EU Alkotmány nem ismeretével találkozunk:

- Az „uniós fejlesztési források” a „közös” (és nem a nemzeti) érdekeket szolgálják15. Ezeket még „társfinanszírozást is adni – különösen a következõk alapján – hazaárulás.

- A társfinanszírozás forrása a költségvetés stabilizált hiánya miatt kétséges. „Társfinanszírozás” alatt a program szerzõje a saját – pályázói – forrásra, vagy a bankhitelre gondolt. Kérdések: - kinek van saját forrása? – A kamatcsapda eddig is jól mûködött – ld. Mezõgazdasági termelõk. A program ennek ellenére erre ösztönöz?

8. „Célunk, hogy a lehetõ legtöbb embernek legyen munkája és tisztes megélhetése. A ciklus végére családok újabb tízezrei támaszkodhatnak biztos állásra, kiszámítható jövedelemre.” – Ez az ígéret a „szociális piacgazdaság” legundorítóbb maszlagja. A tõke szabad áramlása azt jelenti, hogy egy országban addig marad a „mûködõ tõke”, amíg máshol nagyobb profitot nem tud „termelni”. Ekkor ott hagy csapot, papot, elvtársat, urat, parasztot, munkást és mérnököt, ha gyára van, kiszereli a gépeket, és továbbáll, magára hagyva mindazokat a családokat, amelyek addig az õ rabszolgái voltak. Nade, Gyurcsány úr! Ezt önnek, mint gyakorló rabló-kapitalistának mondjam?

9. „Befejezzük a privatizációt, folytatjuk a mezõgazdaság, a magyar vidék versenyképessé tételét. Új programokat indítunk az egészségügy, a felsõoktatás, az adórendszer átalakításának érdekében.” és „Kiterjesztjük a Biztos Kezdet programot, amelynek célja az egészségügyi, gyermekjóléti, oktatási szolgáltatások eljuttatása a legrosszabb helyzetben lévõ családoknak.”

– A privatizáció és holdudvara (korrupció, esélyegyenlõtlenség, munkanélküliség) volt a nemzet anyag megnyomorításának a fõ eszköze. Ezt befejezni (vagyis minden nemzeti vagyont idegenek vagy idegen szívûek kezébe juttatni) messze kimeríti a hazaárulás bûntettét. (Meghatározását ld. korábbi 1. lábjegyzetben.)

– Az egészségügyi szolgáltatások teljesen magánkézbe kerülnek – ezt a folyamatot a Medgyessy kormány indította el -, vagyis „az él, aki fizet”. A szociális piacgazdasági jellegbõl a „szociális” ismét nem található.

- Azt, hogy az oktatás egésze a tõke szabad áramlásának kiszolgáltatottja16 beláthatatlan következményekkel jár. A „szociális piacgazdaság” nem tudja (és nem is akarja) meggátolni, hogy a magániskolákban olyan értékrend alapján idomítsák a fiatalokat, amely elidegenedésükhöz, gyökereiktõl elszakításhoz vezet.

- A gyermekjóléti szolgáltatásokra egyszerûen nem lesz fedezet az EU által elvont bevételek és rajtunk hagyott kiadások következtében.

- A mezõgazdaság versenyképessé tételét a korábbi 11. lábjegyzetben felsorolt EU Alkotmány cikkeken kívül az a párját ritkító nemzetvesztés teszi lehetetlenné, amit a kvótarendszer diktátuma és a „támogatásnak” aposztrofált, pályázatokkal pántlikázott visszaosztási rendszer negatív diszkriminációja jelent. Ez ma még 20 %-a az EU csatlakozásunk elõtti államaiban adott juttatásnak, amit a kormány most még 35 %-kal kiegészíthet az EU Alkotmány életbe lépéséig, ugyanis azt a III-56. cikk (1) bekezdése megtiltja).

10. „Magunkénak tekintjük, ezért védjük a Köztársaság Alkotmányát. Erõsítjük a parlamentarizmust, a jogállamiságot és a demokratikus politikai intézményrendszert. Megóvjuk a közigazgatás, a közszolgáltatatás, a közszolgálati média függetlenségét.”

- Alkotmány, mint az ország értékrendjét meghatározó, függetlenségét biztosító alapvetõ normarendszer ma sem létezik, hiszen 1944. március 19-tõl Magyarország diktatúra alatt él. A 14. lábjegyzetben idézett I-5a. cikk (Uniós jog) a következõt írja: „Az Alkotmány, valamint az Unió intézményei által a rájuk ruházott hatáskörök gyakorlása körében alkotott jog a tagállamok jogával szemben elsõbbséget élvez.” Ez nem zárja ki, de értelmetlenné teszi a tagállamok bármelyikének Alkotmányát, egy hatás nélküli történelmi relikviává degradálva azt. (Ez lehet a rezervátum elsõ dokumentuma.)

- Önálló jogállamiság az EU-ban a tagállamok vonatkozásában nem létezik, ugyanis a tagállamok törvényhozó testülete lényegében funkció nélkülivé válik, hiszen Brüsszelre „átruháztuk” függetlenségi, jogalkotási, gazdasági, kereskedelmi jogainkat (ld. I-12. cikk – korábbi 3. lábjegyzet - HJ), így a jogi aktusok is az EU feladataivá válnak17

11. „Európai uniós tagságunk megteremti a feltételeit annak, hogy hazánk az 1867-es kiegyezés utáni évtizedekhez hasonlóan biztonságosan és gyorsan fejlõdjön.

Felzárkózás vagy az örök második vonal – ez az elkövetkezõ évek tétje. Bátor, cselekvõ kormányzás, magabiztos polgárság, sikeres európai Magyarország – ez a haladás receptje.”

- A „biztonságos és gyors fejlõdés” a program alapján nem Magyarországra értendõ, hanem az átmenetileg Európai Uniónak nevezett Európai Egyesült Államokra, amelynek egy gyarmata a ma Magyarországnak nevezett terület. Azért ideiglenes a területi azonosítás, mert a régió-elv következtében fokozatosan formálissá válnak az országok, helyüket átveszi a nemzeti sajátosságok érvényesülésének lehetõségét is megszüntetõ régió-hálózat, amelynek elõkészítését jelenti az EU Alkotmány I-31. cikk (2) bekezdése18.

- Az „örök második vonalból” felzárkózás a program szerint önmagunkat feladó elvegyülést jelent19.

12. „Magyarország a hazánk, Európa az otthonunk, biztonságot adó szövetségi rendszerhez tartozunk.”

A program alapján ez a mondat így értelmezhetõ: „Nincs hazánk, mert nincs alkotmányos, jogilag, területileg, gazdaságilag független államunk, nincs otthonunk, mert nincs földünk, nincs biztonságunk, mert politikai hatalmát erõszakkal megszerzõ és fenntartó (vagyis terrorista) rendszer tagjává lenni kényszerítettek bennünket.

(Olvashatók és letölthetõk a www.eunyet.hu honlapról: az EU Alkotmány 2003-as és 2004. július 17-én jóváhagyott szövege, az EU Alkotmány kritikája és az EU összehasonlítása a Szent Korona eszmével, amely alternatívája. Az info--.at.--eunyet.hu címrõl egyéb információk is kérhetõek – pl. radikális rendezvények idõpontjai és helyszínei, szórólapok.)

___________________________

Jegyzetek

1 1978. évi IV. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl 144. § (1) Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel, vagy tart fenn, bûntettet követ el, és öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.

(2) A büntetés tíz évtõl tizenöt évig terjedõ vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást

a) súlyos hátrányt okozva,

b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával,

c) háború idején,

d) külföldi fegyveres erõnek behívásával vagy igénybevételével

követik el.

(3) Aki hazaárulásra irányuló elõkészületet követ el, bûntett miatt egy évtõl öt évig, háború idején két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.

2 EUA I-2. cikk: Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlõség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok - ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait - tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a diszkrimináció-mentesség, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nõk és a férfiak közötti egyenlõség társadalmában.

3 EUA I-12. cikk: A kizárólagos hatáskörök területei

(1) Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következõ területeken:

a) vámunió;

b) a belsõ piac mûködéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása;

c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében , amelyek hivatalos pénzneme az euró;

d) a tengeri biológiai erõforrások megõrzése a közös halászati politika keretében;

e) közös kereskedelempolitika;

(2) Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére is, ha a megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elõ, illetve ha hatásköreinek belsõ gyakorlásához szükséges, vagy amennyiben a közös szabályokat, vagy azok alkalmazási körét érintheti.

4 EUA I-29. cikk (3): „Az Európai Központi Bank önálló jogi személyiséggel rendelkezõ intézmény. Kizárólag az Európai Központi Bank jogosult euró kibocsátásának az engedélyezésére. …. Az Unió intézményei és szervei, valamint a tagállam kormányai kötelezettséget vállalnak arra, hogy tiszteletben tartják ezt az elvet.

(5) Az Európai Központi Bankkal konzultálni kell …. valamennyi nemzeti jogszabálytervezettel kapcsolatban ….”

EUA I-34. cikk (1) „… Az Európai Központi Bank … európai rendeleteket és európai határozatokat fogadhat el.”

EUA III-77. cikk (1): „A Központi Bankok Európai Rendszerének elsõdleges célja az árstabilitás fenntartása.”

(4) „Az Európai Központi Bankkal konzultálni kell: a) … valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal kapcsolatban; b) a nemzeti hatóságok részérõl … valamennyi jogszabálytervezettel kapcsolatban.

5 EUA I-47. cikk: A szociális partnerek és az önálló szociális párbeszéd

Az Európai Unió az egyes nemzeti rendszerek különbözõségeinek figyelembevételével elismeri és támogatja a szociális partnerek uniós szintû szerepvállalását; önállóságuk tiszteletben tartása mellett elõsegíti a szociális partnerek közötti párbeszédet. A növekedésrõl és foglalkoztatásról szóló háromoldalú csúcstalálkozó hozzájárul a szociális párbeszéd folytatásához.

6 EUA II-35. cikk: Egészségvédelem

A nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban megállapított feltételek mellett mindenkinek joga van megelõzõ egészségügyi ellátás igénybe vételéhez, továbbá orvosi kezeléshez. Valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét.

7 EUA II-25. cikk: Az idõsek jogai

Az Unió elismeri, és tiszteletben tartja az idõsek jogát a méltó és önálló élethez, a társadalmi és kulturális életben való részvételhez.

8 EUA III-55. cikk (2) Az általános gazdasági érdekû szolgáltatások mûködtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelõ monopólium jellegû vállalkozások olyan mértékben tartoznak az Alkotmány rendelkezései, így különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlõdését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes az Unió érdekeivel.

(3) A Bizottság biztosítja e cikk rendelkezéseinek alkalmazását, és elfogadja a megfelelõ európai rendeleteket és határozatokat.

9 EUA III-14. cikk (2): A belsõ piac egy olyan, belsõ határok nélküli térség, amelyben …. biztosított a személyek, a szolgáltatások, az áruk és a tõke szabad mozgása.

10 MAGYARORSZÁG KÍNHALÁLÁNAK 12 EU-STÁCIÓJA (az EU-Alkotmány szövegidézetei alapján)

1. Minden magyar érték (benne a termõföld) elvesztése III-14. cikk (2) bekezdés

2. A nemzeti termékek védelmének elvesztése III-42. cikk, III-46. cikk (2 bekezdés, III-50. cikk (1) bekezdés, III-56. cikk (1) bekezdés

3. Pénzügyi függetlenség elvesztése I-29. cikk (3) és (5) bekezdés, I-34. cikk (1) bekezdés, III-77. cikk (1) és (4) bekezdés

4. Kereskedelmi függetlenség elvesztése III-217. cikk (1) bekezdés

5. Vám elvesztése III-36. cikk (1) bekezdés

6. Az önálló adópolitika elvesztése III-59/60/61. cikk: (1) és (3) bekezdés

7. Külügy és hadügy elvesztése I-27. cikk (2) bekezdés

8. Önálló jogalkotás elvesztése I-32. cikk

9. Közigazgatás elvesztése I-12. cikk (1) és (2) bekezdés

10. Belbiztonság elvesztése III-174. cikk (1) bekezdés, III-177. cikk (1) bekezdés,

11. Igazságszolgáltatás elvesztése I-28. cikk (1) bekezdés, III-175. cikk (2) bekezdés

12. Magyarország kinyitása minden idegen elõtt és bezárása minden magyar elõtt III-22. cikk

11 EUA III-42. cikk: „A tagállamok között tilos minden behozatalra vagy kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.”

EUA III-46. cikk (2): „… harmadik országokba irányuló vagy onnan származó tõkemozgásra vonatkozó intézkedéseket európai törvény vagy kerettörvény állapítja meg.

EUA III-50. cikk (1): „… tilos minden olyan … döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre … így különösen: a) a beszerzési vagy eladási árak … rögzítése …; b) a termelés, az értékesítés, a mûszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenõrzése; c) a piacok vagy a beszerzési források felosztása; d) egyenértékû ügyletek esetén eltérõ feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;”

EUA III-56. cikk (1): „… a belsõ piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének elõnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget ….”

12 EUA III-217. cikk (1): „A közös kereskedelempolitika egységes elveken alapul; ez vonatkozik különösen a vámtarifák módosításaira, az áruk és szolgáltatások kereskedelméhez, valamint a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásaihoz, továbbá a külföldi közvetlen befektetésekhez kapcsolódó vámtarifa- és kereskedelmi megállapodások megkötésére, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az export-politikára, valamint az olyan kereskedelempolitikai védintézkedésekre, mint a dömping vagy szubvenció esetén meghozandó intézkedések. A közös kereskedelempolitikát az Unió külsõ tevékenységének elvei és célkitûzései által meghatározott keretek között kell folytatni.”

EUA III-36. cikk (1): „Az Unió vámuniót alkot, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed, és magában foglalja a behozatali és kiviteli vámok, valamint az azokkal azonos hatású díjak tilalmát a tagállamok között, továbbá közös vámtarifa bevezetését harmadik országokkal fenntartott kapcsolataikban.

13 EUA III-59/60/61. cikk: (1) „A tagállamok … nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegû hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belsõ adót. A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetû belsõ adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja.

(3) A forgalmi adóktól, jövedéki adóktól és a közvetett adók egyéb formáitól eltérõ közterhek esetén a többi tagállamba irányuló kivitellel összefüggésben nem adhatók mentességek és visszatérítések, valamint a tagállamokból történõ behozatallal összefüggésben nem vethetõk ki kiegyenlítõ díjak ….”

14 EUA I-5a. cikk: Uniós jog

Az Alkotmány, valamint az Unió intézményei által a rájuk ruházott hatáskörök gyakorlása körében alkotott jog a tagállamok jogával szemben elsõbbséget élvez.

EUA I-11. cikk: A hatáskörök típusai

(1) Ha egy meghatározott területen az Alkotmány kizárólagos hatáskört ruház az Unióra, e területen kizárólag az Unió alkothat és fogadhat el kötelezõ erejû jogi aktust, a tagállamok pedig csak abban az esetben, ha õket az Unió erre felhatalmazza, vagy ha annak célja az Unió által elfogadott jogi aktusok végrehajtása. (I-12. cikk – korábbi 3. lábjegyzet - HJ)

15 EUA III-116. cikk (korábbi EKSz. 158. cikk)

Átfogó harmonikus fejlõdésének elõmozdítása érdekében az Unió úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erõsítését eredményezze.

Az Unió különösen a különbözõ régiók fejlettségi szintje közötti egyenlõtlenségek és a legkedvezõtlenebb helyzetû régiók lemaradásának csökkentésére törekszik.

E cél elérése érdekében az érintett térségek közül kiemelt figyelemmel kell kezelni a vidéki térségeket, az ipari átalakulás által érintett térségeket és az olyan súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévõ területeket, mint a legészakibb, rendkívül gyéren lakott, a szigeti, a határmenti és a hegyvidéki területek.

EUA III-117. cikk (korábbi EKSz. 159. cikk)

A tagállamok úgy folytatják és hangolják össze gazdaságpolitikájukat, hogy a III-116. cikkben meghatározott célokat is elérjék. Ezen célokat az Unió politikáinak és fellépéseinek meghatározásakor és végrehajtásakor, valamint a belsõ piac megvalósítása során figyelembe kell venni. Az Unió e célok elérését a strukturális alapok (Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs Részlege; Európai Szociális Alap; Európai Regionális Fejlesztési Alap), az Európai Beruházási Bank és az egyéb meglévõ pénzügyi eszközök révén megvalósított fellépésével is támogatja.

16 EUA II-14. cikk: Oktatáshoz való jog

(1) Mindenkinek joga van az oktatáshoz, valamint a szakképzésben és továbbképzésben való részvételhez.

(2) Ez a jog magában foglalja a kötelezõ oktatásban való ingyenes részvétel lehetõségét.

(3) Az e jogok és szabadságok gyakorlását szabályozó nemzeti jogszabályokkal összhangban tiszteletben kell tartani az oktatási intézmények demokratikus elvek figyelembevételével történõ alapításának szabadságát, valamint a szülõk azon jogát, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyõzõdésüknek megfelelõ nevelést biztosítsanak.

17 EUA I-32. cikk: Az Unió jogi aktusai

(1) Az intézmények az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében a III. rész rendelkezéseinek megfelelõen a következõ jogi aktusokat alkalmazzák: európai törvények, európai kerettörvények, európai rendeletek, európai határozatok, ajánlások és vélemények.

Az európai törvény általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelezõ és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Az európai kerettörvény az elérendõ célokat illetõen minden címzett tagállamra kötelezõ, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.

Az európai rendelet olyan általános hatállyal bíró nem jogalkotási aktus, amely a jogalkotási aktusok és az Alkotmány egyes külön rendelkezéseinek végrehajtására szolgál. Az európai rendelet egyaránt lehet olyan, amely teljes egészében kötelezõ és valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó, illetve olyan, amely az elérendõ célokat illetõen minden címzett tagállamra kötelezõ, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.

Az európai határozat teljes egészében kötelezõ, nem jogalkotási aktus. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, az európai határozat kizárólag azokra nézve kötelezõ, akiket címzettként megjelöl.

Az ajánlások és vélemények nem bírnak kötelezõ erõvel.

(2) A jogi aktusok tervezetének mérlegelésekor az Európai Parlament és a Tanács tartózkodik az adott területen alkalmazandó jogalkotási eljárásban elõírtaktól eltérõ jogi aktusok elfogadásától.

18 EUA I-31. cikk: Az Unió tanácsadó szervei

(1) Az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot a Régiók Bizottsága és a Gazdasági és Szociális Bizottság segíti, tanácsadói minõségben.

(2) A Régiók Bizottsága a regionális és helyi testületek olyan képviselõibõl áll, akik valamely regionális vagy helyi testületben választással nyert képviselõi megbízatással rendelkeznek, vagy valamely választott testületnek politikai felelõsséggel tartoznak.

19 EUA I-3. cikk: Az Unió célkitûzései

(3) … Elõmozdítja a gazdasági, a társadalmi és a területi kohéziót, valamint a tagállamok közötti szolidaritást.


PageRank ellenőrzés

Honlaptérkép

 
 

A HunniaNet.net szerkesztői kijelentik, hogy a HunniaNet oldalain megjelenő írások tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállalnak, mindenkor a szerzők viselik az erkölcsi, politikai és jogi felelősséget, úgy a polgári jogi, mind a büntetőjogi következményeket illetően.