Ajánlott irodalom
Video anyagok
Sólyom László szerdán aláÃrta a holokauszttagadás büntetését lehetÅ‘vé tévÅ‘ törvényt, a Btk. módosÃtása néhány hét múlva belül hatályba lép. Ahogy azt többször megÃrtuk, az új jogszabály több problémát is felvet.
Ãprilistól hatályosBtk 269.§ c) Aki nagy nyilvánosság elÅ‘tt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen szÃnben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedÅ‘ szabadságvesztéssel büntetendÅ‘. |
Mivel a törvény nem ad erre nézve támpontot, az Ãtélkezési gyakorlatban kell majd eldÅ‘lnie, hogy ki számÃt a holokauszt áldozatának, illetve valóban sérti-e az emberi méltóságát egy neki sérelmes, nyilvánosan hangoztatott holokauszttagadó kijelentés. Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokárt (TASZ) politikaiszabadságjogok-programjának vezetÅ‘je most a legnagyobb kérdésnek azt tartja, hogy a bÃróságok leszűkÃtve vagy kiterjesztve alkalmazzák-e majd a jogszabályt.
Ilyen értelmezési probléma például, hogy áldozatnak tekintik-e majd a vészkorszak után született leszármazottakat, vagy a háború elÅ‘l Európán kÃvülre menekülÅ‘k gyerekeit. Az sem világos, hogy mi számÃt a „holokauszt tényénekâ€. A szűk definÃció szerint a holokauszt a második világháborúban hatmillió zsidó származású ember ellen a nácik és szövetségeseik által elkövetett szisztematikus népirtást jelenti.
A bÅ‘vebb értelmezésbe a többi áldozat – köztük a cigányok, melegek, fogyatékosok, jehovisták, kommunisták, hadifoglyok – tömeges kiirtása is beletartozik. A bÃróságnak állást kell majd foglalnia, ha például egy roma fiatalember emberi méltóságát szerinte sérti annak tagadása, hogy a nácik a cigányokat is tömegesen pusztÃtották.
A holokauszt a mai napig kiterjedt történelmi kutatások tárgyát képezi. Ãgy adott esetben azt is a bÃróságnak kell majd eldöntenie, hogy mely, korábban elfogadottnak tekintett adatok tartoznak a „holokauszt tényének†körébe.
UgyanÃgy nehéz lesz elbÃrálni, hogy az adat vagy esemény kétségbe vonása, átértelmezése, átÃrása valóban sértÅ‘-e, mert szándékosan félreinterpretált vagy nem megfelelÅ‘ kutatásokkal van alátámasztva. Mivel ez nem jogi, hanem tudományos kérdés, korlátozása sértheti a kutatás szabadságának alkotmányos érdekét.
Mindez azonban eltörpül a többi probléma mellett. A holokauszt kiemelése a többi emberiesség elleni bűntett közül nem felel meg a jogszabályok tartalomsemlegességével kapcsolatos követelménynek. Ha a jogalkotó az emberi méltóságot akarja védeni, akkor a konkrét tartalomtól függetlenül minden, az emberi méltóságot sértÅ‘ beszéd szankcionálható, érvelt a TASZ Sólyom Lászlóhoz Ãrt levelében amellett, hogy az államfÅ‘ kérjen elÅ‘zetes normakontrollt az AlkotmánybÃróságtól.
SzelektÃv államfÅ‘i emlékezetAz államfÅ‘ szignóját Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal fÅ‘osztályvezetÅ‘je a nemzeti és az önkényuralmi jelképekrÅ‘l szóló Btk.-paragrafusok alkotmányosságát kimondó AB-határozatokra vezette vissza. Mint mondta, az AlkotmánybÃróság akkor kivételesen lehetÅ‘vé tette, hogy egyes szimbolikus ügyekben „a politikai szükségességre hivatkozva, bizonyos vélemények kinyilvánÃtását akkor is bűncselekménynek nyilvánÃtsa a törvényhozó, ha az nem uszÃt gyűlöletre. Az ilyen büntetÅ‘ jogszabályokra tehát nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint a véleményszabadság korlátozására általában.†Amint arra az indoklás is utal, az alkotmánybÃrák 2000-ben két határozat (13,14) erejéig letértek a korábbi, majd késÅ‘bb újra megtalált, a tartalomsemlegességet favorizáló útról. EllenkezÅ‘leg, a véleményszabadság korlátozásánál (elsÅ‘sorban a rendszerváltás egyszeri, történelmi és közjogi jelentÅ‘ségére tekintettel) teret engedtek a politikai szempontoknak. Az viszont finoman szólva nem lett túlhangsúlyozva az új törvény államfÅ‘i jóváhagyásakor, hogy az önkényuralmi jelképek épp az egyik most hivatkozott AB-határozattal szentesÃtett tilalma miatt Magyarország 2008-ban pert vesztett [1], és az AB súlyos presztÃzsveszteséget szenvedett Strasbourgban. Vajnai Attilát, a vörös csillag viseléséért elÃtélt munkáspárti politikust az Európai Emberi Jogi BÃróság felmentette, és kimondta, hogy a Btk. sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A strasbourgi bÃróság Ãtélete nem jelent jogi kényszert a törvény megváltoztatására, de az abból fakadó politikai és morális elvárásnak, a paragrafus módosÃtásának azóta sem sikerült eleget tenni. |
A holokauszttagadás tiltása a jogvédÅ‘ szervezet szerint további kijelentések kriminalizálása felé mutató pályára állÃthatja a törvényhozást. A vita már meg is kezdÅ‘dött arról, hogy kinek melyik emberiesség elleni bűncselekmény fáj jobban vagy sérelmesebb.
Ãgy a következÅ‘, nagy valószÃnűséggel Fidesz-dominálta kormány – a párt egyhangú tartózkodó szavazatainak ismeretében – a kampánycélokat szolgáló törvény kiegyensúlyozatlanságát minden bizonnyal nem annak visszavonásával fogja orvosolni. Sokkal valószÃnűbb, hogy – mint az a Répássy Róbert-féle, a kommunista rezsimek által elkövetett gyilkosságokról szóló, elutasÃtott módosÃtó javaslatból kitűnik – más történelmi tragédiák tagadását is büntetni rendelik. Hogy mennyire rombolja a jogrend és a jogalkotó tekintélyét, ha a különbözÅ‘ kormányok a saját történelmi, társadalmi preferenciáiknak megfelelÅ‘ tartalmak büntetését hegesztik be a Btk.-ba, ma még csak sejthetÅ‘.
További súlyos probléma, hogy a három évig terjedÅ‘ börtönbüntetés aránytalanul szigorú. Ilyen kemény szankció az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése vagy a kényszerÃtés alapeseteiben alkalmazható, Ãrja a TASZ.
A jogvédők azt is kifogásolják, hogy a holokauszttagadást az Országgyűlés a hivatalból üldözendő, közvádas bűncselekmények közé sorolta. Nehezen indokolható ugyanis, hogy akinek sérül az emberi méltósága, ne maga dönthesse el, hogy óhajtja-e a sérelmének a büntetőjog eszközeivel történő orvoslását – miként az a hasonló logikára épülő, de magánvádas rágalmazási, becsületsértési ügyekben megszokott.
A helyzet fonákságát jól érzékelteti, hogy ha a büntetÅ‘eljárásban kiderül, hogy egy holokauszttagadó újságcikk valóban megsértette a feljelentÅ‘ olvasó emberi méltóságát, a nyomozó furcsa helyzetbe kerül, amikor hazafelé a rádióban ugyanolyan vagy még durvább kijelentést hall. Hivatalból üldöznie kéne a bűncselekmény elkövetÅ‘jét, csakhogy elÅ‘bb találnia kell valakit, akit holokausztáldozatként sértenek az elhangzottak. De vajon az-e a dolga, hogy a rendÅ‘rség honlapján és a Kék fényben a csalássorozatokhoz hasonlóan (potenciális) sértetteket kezdjen toborozni, vagy rándÃtson egyet a vállán, mivel senkinek sem sérült a méltósága?
A törvény megszavazásakor készült anyagunkat [2] egy napig szabadon kommentelhetÅ‘vé tettük, hogy demonstráljuk a helyzet abszurditását. Az 1166 hozzászólás nagyjából háromnegyede tükrözött elégedetlenséget az új törvénnyel, a valóban holokauszttagadónak tekinthetÅ‘ kommentelÅ‘k között alsó hangon is több száz év felfüggesztett börtönt oszthatna ki a bÃróság.
LeszámÃtva a szokásosnál nagyobb nyilvánosság lehetÅ‘ségén felbuzdulva antiszemita Å‘rjöngésbe kezdÅ‘ olvasók hadát, rengeteg érdekes megjegyzés érkezett. Ilyen például, hogy miközben a holokauszttagadást a törvény tiltja, a helyeslését nem. „Ha azt mondom, hogy tényleg volt holokauszt és tényleg volt X millió áldozat és szerintem ez helyes volt, akkor nem vagyok büntethetÅ‘?†– tette fel a kérdést hetesi. Hogy a felvetése cinikus vagy naiv, a lényeg szempontjából mindegy, a holokauszthelyeslést a törvény nem bünteti.
Kerek Perec tévedését, miszerint a holokausztra azért kell törvény, mert a többi bűntettet, például a kommunistákét senki sem tagadja, ezt viszont sokan, Viktus javÃtotta ki. Ha ugyanis a törvényt Å‘sszel kiterjesztik például a kommunista rezsimek bűneinek tagadására, a Kádár-apologéta Moldova György és az 1956-ban nyilaskeresztes forradalmárokat vizionáló Havas Szófia is könnyen kaphat majd rendÅ‘rségi idézést.
A holokauszt és a zsidók nyelvi kódolására érkezett nagyszámú javaslat ismertetésétÅ‘l most eltekintünk. Az utolsó közcÃmben idézett, számtalan formában visszaköszönÅ‘ és meglehetÅ‘sen nehéz jogértelmezési kérdéseket felvetÅ‘ kérdéssel kapcsolatban azonban érdemes eltűnÅ‘dni, hogy valójában reális-e, hogy bármi teljesül a Btk. friss módosÃtásához fűzött óhajból [3] (pdf): „Mára ismét felerÅ‘södött az igény, hogy a (...) törvény nyújtson szélesebb körű védelmet a rasszizmus és az idegengyűlölet által motivált cselekményekkel szemben.â€