HunniaNet

 

 

"Aki uralja a múltat, az uralja a jövőt is, aki uralja a jelent, az uralja a múltat is"
(Orwell)

Megosztom a Twitteren! Megosztom a Facebook-on! Felveszem a Google könyvjelzőim közé! Megosztom a Startlapon! Nyomtatóbarát verzió

Hanuka – Palesztinában

Cser Ferenc (nemenyi.net)
2008. december 31.
 
A Fény Ünnepe – a hanuka – Palesztinában valódi fényekkel ötvöződik: a robbanó bombákéval. A fény vallása fitogtatja ott az erejét és költözteti a fény melegét az emberi szívekbe. A megölt emberszabásuakéba viszont aligha.

Olvasom a Szentkorona Rádió egyik hírét , amiben egy izraeli asszony leírja, hogy a zsidó vallás szerint hanukához tartozó Menorah gyertyáit utcán, tereken tilos meggyújtani. A levélíró – akinek a neve nem szerepel a honlapon – a hanukázásért az ú.n. Habad zsidókat tartja felelősnek, akiket eretneknek és ortodoxnak tart. A levélből kitűnik, hogy ő, mint a többi zsidó képviselője elítéli a szabadtéri hanukázást.

Igen, a Menorah lángja valóban csakis zsinagógákban, vagy magánlakokban gyújtható meg. Csakhogy a hanuka ‘menorah-ja’ nem azonos a szent gyertyatartóval, hiszen nem hét, hanem kilenc ága van. Magyarországon. Imitálja csak az eredetit, magyarán mondva félrevezet.


Szingapúri Szt. András székesegyház menorahja

Szingapúrban jártamban készítettem a mellékelt képet a Szent András székesegyház előtt – karácsonyt megelőző időszakban. Bizony, ott a Menorah látható és benne a meggyújtásra váró gyertyák látszanak és nem is egyetlen, hanem mindjárt három példányban: a főbejárat előtt és a bejárattól két oldalt. Menorah keresztény katedrális előtt, a köztéren és nem is egy, hanem azonnal három példányban.

Izraelben – a levélíró szerint – ahol a többségében nem Habad zsidó él, állítólag elítélik a szabadtéri hanukázást. Erről hozzánk nem nagyon érkezett a levelét nem számítva más híradás. Sőt. A Szentkorona Rádió szerkesztője így zárja az írását:

Mi következik ezekből az információkból? A köztéri hanukázás jól behatárolható szélsőséges zsidó csoportok műve, melyek mesterségesen gerjesztik a feszültséget, és provokálják a többségi, keresztény társadalmon túl, még a rendesen, békében élni akaró zsidókat is. A baj az, hogy így a "rendes" zsidókkal is csak rosszat tesznek, hiszen áttételesen a zsidóellenesség rájuk is kihat. Ezért fel kell venni a harcot a szélsőséges zsidó elemekkel, és nem engedni a provokációjuknak, de hatásosan, kellő keménységgel kell hátrálásra kényszeríteni őket, mint ahogy tette a nemzeti ellenállás idén, mikor sikerült a Hősök terei hanukázást átvitetni máshova.

Akár egyet is érthetnék vele. Azonban vannak még egyéb gondok is. Palesztinában, ahol Izrael államában állítólag a nem szélsőséges zsidók alkotják a többséget, bizony működik a halálgép. Ugyan a nem-zsidókat nem-embernek tekintő szélsőségeseket elítéli a levélíró, ám ugyanez az eszme uralkodik Izraelben is. A halálgyár válogatás nélkül öli a levegőből, megközelíthetetlen távolságból mindazokat, akik a politikájuk ellen vannak – éppen azért, hogy elnyerjék Izrael népének politikai támogatását. Választás jön, erőt kell mutatnia annak, aki Izrael kormányára akar kerülni! Az erő meg a hullák számával arányosítható.

Hullák – nekik. Emberéletek – nekünk.

Sokan azt mondják, Palesztina messze van – mi Közép-európában élünk és mi közünk az egészhez? Még akkor is, ha a Habad zsidók Magyarországra költöznek, itt építik ki bázisukat – és bizonyára nem azért, hogy itt csak vallási őrületüket kiéljék. Valami mást is képviselnek: csak a shachter vágásra utalok itt.

Egyébként költői a kérdés: a magyarországi zsidók közül ki ítélte el a szabadtéri hanukázást? Folyik ez immár 6 éve! Mi a célja? A fény ünnepének hirdetik és még a magyar keresztény mozgalmak képviselői is szolgamódon járulnak az eretnek fények elé hódolatukat kifejezni.

Hódolatot?

Igen, azt.

Ezt képviseli a magyarországi hanukázás. Ez az értelme.

Akkor talán még sem élünk oly messze Palesztinától?

Bizony nem. Izrael az Európai Unió tagja akar lenni. Egy ázsiai állam, az EU tagja – ugye, milyen képtelen dolog? Mégis, ez a politikai szándék ma már nem titok. Ha egy EU államot birtokukba képesek venni, akkor annak jogán automatikusan az EU tagjai lehetnek. S mi lehet ezzel a céljuk? Hogy egy több államból álló államszövetség egyik egyenérték tagja legyenek, az bizony nem. Ez a vallásukkal ellenkezik.

Nem csak az eretnek szektákéval, nem csak a Talmuddal, hanem magával a Törvénnyel is. Olvassuk el csak a Deuterium (Törvény összefoglalása) címet viselő, valójában a Törvény első könyvét jelentő Mózes V. könyvének részeit – melyeket a Károlyi féle fordításból merítettem:

5Móz 3:6-7
És fegyverre hánytuk azokat, a mint cselekedtük vala Szihonnal, Hesbon királyával, fegyverre hányván az egész várost: férfiakat, asszonyokat és kisdedeket is. De a barmokat és a városokból való ragadományokat mind magunk közt vetettük prédára.[1]

Ám de amikor ilyesmit olvasunk, akkor joggal merül fel a kérdés: kik azok a nem-kiválasztottak, akiket az Isten így büntet? Avagy, amikor azt olvashatjuk, hogy mi a lehetséges vagyon eredete, mint pl.:

5Móz 6:10-12
És a mikor bevisz téged az Úr, a te Istened a földre, a mely felől megesküdt a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy ad néked nagy szép városokat, a melyeket nem te építettél; És minden jóval megtelt házakat, a melyeket nem te töltöttél meg, és ásott kutakat, a melyeket nem te ástál, szőlő- és olajfakerteket, a melyeket nem plántáltál; és eszel és megelégszel: Vigyázz magadra, hogy el ne felejtkezzél az Úrról, a ki kihozott téged Égyiptom földéről, a szolgaságnak házából!

Az általuk meghódított népekkel kapcsolatban, pl. így intézkedik a Törvény:

5Móz 7:2-3
És adja őket az Úr, a te Istened a te hatalmadba, és megvered őket: mindenestől veszítsd ki őket, és ne könyörülj rajtok. Sógorságot se szerezz ő velük, a leányodat se adjad az ő fioknak, és az ő leányukat se vegyed a te fiadnak.

Ugyanerre Nehémiás így utalt:

Neh 13:23-25
Ugyanazon napokban meglátogatám azokat a zsidókat, a kik asdódi Ammonita és Moábita asszonyokat vettek feleségül. És fiaik felerésze asdódi nyelven beszél vala, és nem tudnak vala beszélni zsidóul, hanem egyik vagy másik nép nyelvén. Annakokáért fedőddém velök, és megátkozám őket, és megverék közülök néhányat, és megtépém őket, és megesketém őket Istenre: Bizony ne adjátok leányaitokat az ő fiaiknak, és ne vegyetek leányaik közül feleséget fiaitoknak és magatoknak.

A ‘faji tisztaság’ törvényének a megtartása tehát Nehémiás idején a tettlegességet is kiválthatta. A született kiválasztottak eszméje elsősorban ekkor észlelhető a teljességében. Ez a felfogás XX. századi szemmel a teljes törzsi rasszizmust jelenti. Különösen, ha a következőket is hozzávesszük:

5Móz 11:23-24
Akkor kiűzi az Úr mindazokat a nemzeteket ti előletek, és úrrá lesztek nálatoknál nagyobb és erősebb nemzeteken. Minden hely, a melyet lábatok talpa megnyom, tiétek lesz, a pusztától Libánonig, és a folyóvíztől, az Eufrátes folyóvízétől a nyugoti tengerig lesz a ti határotok.

Ebben a részben az akkor ismert világ határait sorolja fel a szerző. Később – és átvitt értelemben – a határok nem csak erre a területre korlátozódnak, hanem kiterjedhetnek az egész Földre. Az elfoglalt területek lakosságának nem csak a vagyonát adja az Úr a kiválasztottaknak, hanem még így is utasítja őket:

5Móz 7:5-8
Hanem így cselekedjetek velök: Oltáraikat rontsátok le, oszlopaikat törjétek össze, berkeiket vágjátok ki, faragott képeiket pedig tűzzel égessétek meg. Mert az Úrnak, a te Istenednek szent népe vagy te; téged választott az Úr, a te Istened, hogy saját népe légy néki, minden nép közül a föld színén. Nem azért szeretett titeket az Úr, sem nem azért választott titeket, hogy minden népnél többen volnátok; mert ti minden népnél kevesebben vagytok; Hanem mivel szeretett titeket az Úr, és hogy megtartsa az esküt, a mellyel megesküdt volt a ti atyáitoknak; azért hozott ki titeket az Úr hatalmas kézzel, és szabadított meg téged a szolgaságnak házából, az égyiptombéli Faraó király kezéből.

Itt a vagyon elrablásán felül még a meghódítottak műveltségének a kiirtásáról is intézkedik a Törvény. Ebben a részben benne foglaltatik a bosszúállás is, hiszen mindezt azért kell másokon végrehajtani, mert átmenetileg szolgák voltak Egyiptomban. Ámde láthattuk, Egyiptom nem föltétlenül jelenti magát a déli országot, sokkal inkább az alvilágot. Ezért az alvilági tartózkodást az evilágon kell mások felett megbosszulni. Ugyanis az elfoglalt területek népessége nem az Úr szolgája:

5Móz 7:10
De megfizet azoknak személy szerint, a kik gyűlölik, elvesztvén őket: nem késlekedik az ellen, a ki gyűlöli őt, megfizet annak személy szerint.
A kiválasztottaknak meg a következő ígéretet teszi, ha hűségesek és kíméletlenül, kritikátlanul végrehajtják a parancsokat:

5Móz 7:14-16
És áldottabb lészesz minden népnél; nem lészen közötted magtalan férfi és asszony, sem barmaid között meddő. És távolt tart az Úr te előtted minden betegséget, és Égyiptomnak minden gonosz nyavalyáját, a melyeket ismersz; nem veti azokat te reád, hanem mindazokra, a kik gyűlölnek téged. És megemészted mind a népeket, a melyeket néked ád az Úr, a TE Istened; ne kedvezzen a te szemed nékik, és ne tiszteld az ő isteneiket; mert tőr gyanánt volna az néked.

Az idegen népek azonban nem is közeledhetnek az Úrhoz, ahogy ezt olvashatjuk:

5Móz 23:3
Az Ammoniták és Moábiták se menjenek be az Úrnak közösségébe; még tizedízig se menjenek be az Úrnak közösségébe, soha örökké.

Erre hivatkozva aztán Nehémiás nem késlekedik örömmel újságolni, hogy:

Neh 13:3
És lőn, hogy amikor hallották e törvényt, kirekesztének Izrael közül minden elegy-belegy népet.

A kiválasztottak és a szomszédjaik, a meghódításra kijelöltek minősítésbeli különbsége itt kétségtelenül és kiemelten látszik. Ide tartozik még a Számok könyvéből a következő:

4Móz 36:6-9
Ez az, a mit parancsolt az Úr a Czélofhád leányai felől, mondván: A kihez jónak látjátok, ahhoz menjenek feleségül, de csak az ő atyjok törzsének házanépéből valóhoz menjenek feleségül. Hogy át ne szálljon Izrael fiainak öröksége egyik törzsről a másik törzsre; hanem Izrael fiai közül kiki ragaszkodjék az ő atyái törzsének örökségéhez. És minden leányzó, a ki örökséget kap Izrael fiainak törzsei közül, az ő atyja törzsbeli háznépéből valóhoz menjen feleségül, hogy Izrael fiai közül kiki megtartsa az ő atyáinak örökségét. És ne szálljon az örökség egyik törzsről a másik törzsre, hanem Izrael fiainak törzsei közül kiki ragaszkodjék az ő örökségéhez.

A fenti megfogalmazásból a vagyon megőrzésének az igénye látszik. Ez a népen, a törzsön belül valóban demokratikus,[2] nagyszerű törzsi összetartást képvisel. Mint pl. a következő is, ahol Mózes a bírákkal kapcsolatosan a következőket mondja:

5Móz 1:16-17
És megparancsolám abban az időben a ti bíráitoknak, mondván: Hallgassátok ki atyátok fiait, és ítéljetek igazságosan mindenkit, az ő atyafiaival és jövevényével egyben. Ne legyetek személyválogatók az ítéletben, kicsinyt úgy mint nagyot hallgassatok ki; ne féljetek senkitől, mert az ítélet az Istené; a mi pedig nehéznek tetszik néktek, én előmbe hozzátok, és én meghallgatom azt.

De vajjon mi a helyzet a kívülállókkal szemben? Itt a családhoz került idegent éppen úgy meg kell hallgatnia a bírónak, mint a családtagot. Föntebb azonban láthattuk, hogy a külsők, a törzshöz nem tartozók emberjogi helyzete egészen más, ők szinte nem is számítanak embernek.[3] Mindenekelőtt láthatjuk, hogy Mózes népe nem fogadhat el idegent királynak, idegen nem uralkodhat rajta:

5Móz 17:15
Azt emeld magad fölé királynak, a kit az Úr, a te Istened választ. A te atyádfiai közül emelj magad fölé királyt, nem tehetsz magad fölé idegent, ki nem az atyádfia.

Az idegenekre vonatkozó különböző bánásmódot igazolják a következő részek is:

3Móz 25:35-44
Ha a te atyádfia elszegényedik, és keze erőtlenné lesz melletted, segítsd meg őt, akár jövevény, akár zsellér, hogy megélhessen melletted. Ne végy tőle kamatot vagy uzsorát, hanem félj a te Istenedtől, hogy megélhessen melletted a te atyádfia. Pénzedet ne add néki kamatra, se uzsoráért ne add a te eleségedet. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek, a ki kihoztalak titeket Égyiptom földéről, hogy néktek adjam Kánaán földét, és Istenetek legyek néktek. Ha pedig elszegényedik melletted a te atyádfia, és eladja magát neked: ne szolgáltassad úgy, mint rabszolgát. Mint béres, mint zsellér legyen nálad; a kürtölésnek esztendejéig[4] szolgáljon nálad. Aztán menjen el tőled ő és vele az ő gyerekei, és térjen vissza az ő nemzetségéhez, és térjen vissza az ő atyáinak örökségébe. Mert az én szolgáim ők, a kiket kihoztam Égyiptom földéről: nem adathatnak el, mint rabszolgák. Ne uralkodjál rajt kegyetlenül, hanem félj a te Istenedtől. Mind szolgád, mind szolgálóleányod, a kik lesznek néked, a körületek lévő népek közül legyenek; azokból vásárolj szolgát és szolgálóleányt.

5Móz 15:3-5
Az idegenen hajtsd be, de a mid a te atyádfiánál[5] lesz, engedje el néki a te kezed. … és sok népnek adsz zálogos kölcsönt, te pedig nem kérsz kölcsönt, és sok népen fogsz uralkodni és te rajtad nem uralkodnak.

5Móz 23:19-20
Az idegentől vehetsz kamatot, de a te atyádfiától ne végy kamatot, hogy megáldjon téged az Úr, a te Istened, mindenre a mire kinyújtod a kezedet azon a földön, a mire bemész, hogy bírjad azt. A te atyádfiától ne végy kamatot, se pénznek kamatját, se eleségnek kamatját, sem semmi egyébnek kamatját, amit kamatra szokás adni.

A föntebb bemutatott igazán demokratikus felfogás a kívülállóra nézve azonban már nem vonatkozik. Nézzük meg tovább azokat, akik nem tartoznak Izrael fiai közé, róluk még hogyan intézkedik a Törvény? Ilyen utalásokat már föntebb láttunk, ám van még több is. Pl.:

3Móz 25:45-49
Meg a zsellérek gyermekei közül is, akik nálatok tartózkodnak, azokból is vásárolhattok, és azoknak nemzetségéből, a kik veletek vannak, a kiket a ti földeteken nemzettek; és legyenek a ti tulajdonotok. És örökül hagyjátok azokat a ti utánatok való fiaitoknak, hogy örökségül bírják azokat, örökké dolgoztathattok velük; de a ti atyátok fiain, az Izrael fiain, egyik a másikán senki ne uralkodjék kegyetlenül. És ha a jövevény, vagy zsellér vagyonra tesz szert melletted, a te atyádfia pedig elszegényedik mellette és eladja magát a melletted lévő jövevénynek, zsellérnek, vagy jövevény nemzedékéből való sarjadéknak: Mindamellett is, hogy eladta magát, megváltható legyen; akárki megválthassa az ő atyafiai közül. Vagy nagybátyja, vagy nagybátyjának fia váltsa meg azt, vagy az ő nemzetségéből való vérrokona váltsa meg azt, vagy, ha módja van hozzá, maga váltsa meg önmagát.

Ide illik még Salamon egyik intézkedése is, aki a Templom építéséhez az idegenek munkáját használta fel, emígyen:

2Kró 8:17-18
Megszámláltat azért Salamon minden idegen férfit az Izrael földén, az ő atyjának, Dávidnak a megszámláltatása után és találtak százötvenháromezerhatszázat. És választa azok közül hetvenezer teherhordót, favágásra pedig a hegyen nyoczvanezeret; pallérokul, a kik a népet szorgalmazhatták, rendele háromezerhat-százat.

Túl sok lenne az idézet? Nem. Csak válogatás. Egyébként Finkelstein szerint Mózes V. könyve a legelső könyv és Jóseás gyerekkirálynak föltehetően Jeremiás és apja Hilkiás írták Kr.e. 610 körül. Ezt követte Józsué és a Bírák könyve. A Torah (Törvény) első négy könyvét viszont később, föltehetően Nehémiás és társai írták Babilonban (Kr.e. 445 körül). Sámuel és a Királyok könyvei tartoztak még az eredeti könyvekhez, így alkotva a Menorah hét ágával azonos számú szent könyvsorozatot. Hét feltűnő fény az égbolton, hét fém a hetes szentség jegyében.

Összefoglalva: ha Izrael – vagy bármely zsidó hitvilágra települt államformáció – bekerül az EU-ba, akkor ott nem lehet más államokkal egyenértékű tag, hanem csakis vezető, uralkodó elem. És akkor az EU sem lesz más, mint ma Palesztina. Vagy behódol, és kritika nélkül kiszolgálja az urait, vagy működni fog a halálgyár – ahogy ma a Gázai-övezetben is működik. Emlékeztetve arra, amivel a németeket vádolták.

Csakhogy az, amivel a németeket vádolták semmiféle bizonyítékkal nem támasztható alá – ez viszont valóság. Még ha tagadják is – már miért ne tagadnák? Hiszen a goyimnak hazudni nem bűn! Nagyapám még mentette a zsidó orvosát. A kérdés joggal merül fel: én fogom-e, ha mégis összeomlik itt minden? Mai tudatommal nem.

Magyarok! Gondolkozzatok! Mi vagyunk a kiszemelt terület, ahol a zsidó vallásra települt brutális, barbár hatalom a lábát megvetheti és innen Európát uralma alá helyezheti.

Azt akarjuk-e, hogy hazánk második Palesztina legyen? Azt akarjuk-e, hogy itt is teljes erejével dühöngjön a zsidó vallásból logikusan következő gyilkológép? Emberek akarunk-e maradni, vagy csak lenézett, másodrendűvé degradált emberszabású munkagépek?

A köztéri hanukázás és a kormányhatalom vele szembeni elfogadó reakciója ez utóbbi felé tereli a gondolatot.

Intő példaként szolgáljon viszont Palesztina, ahol most is dörögnek a fegyverek és emberek százai hullanak, mint a legyek. Mert őket a szomszédos hódító hatalom ugyanúgy nem tekinti embernek, ahogy minket sem.

Rajtunk is áll a választás. Ma még tehetünk ellene, de esetleg holnapután már késő. Össze kell fognunk, megszerveznünk magunkat, hogy a hódító szándéknak ellen tudjunk állni. Hogy a ránk telepedett bűnös hatalmat le tudjuk rázni.

Lehetőleg még ma, de semmiképp sem holnapután.

Cser Ferenc


[1] Szihont lásd: 5Móz 2:33-34.
[2] Israel Finkelstein és Neil Asher Silbermann: The Bible Unearthed. Touchstone (2002), pp.: 95, 144 ezt az elemet hangsúlyozza. A Törvény másként értelmeződik a törzsön belül, és másként az azon kívül lévő számára.
[3] Ez majd a későbbi Talmudban már kifejezetten meg is fogalmazódik: az izraeliták Emberek, a goyok azonban nem, mert nincs meg bennük az isteni lélek. Lásd még: Sanhedrin 57a, 58b, Baba Kamma 37b, Baba Mezia 24a, 114b, Yebamoth 61a, 98a, Abodah Zarah 22a-22b, 38b, Goshem Ham 266. Máimon is a Mishnah Torahban úgy magyarázza Mózes törvényeiben általánosan használt felebarát szót (példának okáért 3Móz 19:13, 16, 17), hogy a goyimra ezek nem vonatkoznak, mert ők nem azok. Lásd erről: Israel Shahak: Jewish History, Jewish religion, Pluto Press, London, p.: 80. A goyim és az izraeliták alapvető megkülönböztetése a Zohar könyvéből is kiolvasható, miszerint „valamennyi izraelitának része lesz a következő világban, és odaérkezésukkor nem adják át őket, a Douma angyal kezeihez és küldik le a pokolba mint a goyokat”. (Zohar, Toldoth Noah tanulmány, folio 59b (De Pauly, I. 347). Valójában a goyoktól még az ember jelleget is megtagadják. (Zohar, Lekh-Lekha tanulmány, folio 94a, De Pauly, I. 535). A Zohar ismét megmagyarázza, hogy az Irás szavai „Jehovah Elohim embert teremtett” azt jelenti, hogy ő Izraelt teremtette (Zohar Bereshith tanulmány, folio 26a, De Pauly, I. 161), és végül: „igen, a zsidók emberek, mert a lelkük a felsőbbrendű embertől (azaz Istentől) származik. De a világ népei nem nevezhetők embernek, mert ők nem a Szentből és a Felsőbb Emberből, a Neschamaból, (dicsőséges lélekből) származnak, hanem Beliál Ádámból, azaz az alattomos és szükségtelen embertől, akit Sammaelnek neveznek, a Felsőbb Ördögtől.” Luria tanítványa, a kabbalista Naphtali Emek ha Melek könyvéből idézi Webster (1924), p.: 13
[4] A kürtölés esztendeje minden 50. esztendőt jelenti.
[5] Az atyafi, az atyád fia, a felebarát egyértelműen a törzshöz tartozást jelenti és amit parancsként velük szemben a Törvény előír, az értelemszerűen nem vonatkozik a törzsön kívüliekre. Ezt megint csak a Talmud teszi egyértelművé a mai hívők és beavatottak számára. Lásd erről: Israel Shahak: Jewish History, Jewish religion, Pluto Press, London, p.: 80.

Forrás: Cser Ferenc



« Vissza
Kapcsolódó anyagok

 


PageRank ellenőrzés

Honlaptérkép

 
 

A HunniaNet.net szerkesztői kijelentik, hogy a HunniaNet oldalain megjelenő írások tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállalnak, mindenkor a szerzők viselik az erkölcsi, politikai és jogi felelősséget, úgy a polgári jogi, mind a büntetőjogi következményeket illetően.